Hűtő-fűtő klímák

Jelenleg a piacon található gépek többségében hűt-fűt, inverteres gépek. Legnagyobb különbség talán téliesített és a nem  télies verziók között található. Téliesített gépek egy fűtőszállal rendelkeznek a kültéri egységben ami téli üzemódban a leolvasztást segíti, valamint a kompresszor védelme érdekében kompresszort előmelegíti a hosszabb élettartam reményében.

Az inverteres klímákra a gyártó megad egy SCOP értéket, ami az adott készülék szezonális hatásfoka. Ha egy készülék SCOP értéke 4, akkor 1 kWh elektromos áram felhasználásával 4 kWh hőenergiát kapunk.

Ha egyszerűen bedugjuk egy meglévő konnektorba a klímát, akkor „A” tarifás árammal üzemeltetjük, így gyorsan kiszámíthatjuk, hogy ha az SCOP érték 3 feletti, akkor a klímával olcsóbban fűthetünk, mint gázzal.

Ráadásul a klímát üzemeltethetjük hőszivattyúkhoz kínált H tarifával is. H tarifa esetén folyamatosan van áram, nyári időszakban normál áron, fűtési időszakban kedvezményes áron számlázzák, tehát amikor nyáron hűtünk a klímával, az normál áron megy, tavaszi-őszi fűtés viszont sokkal kedvezőbb, mint gázzal természetesen a téli fűtéssel sem járunk rosszabban.

Kicsit árnyalja a képet, hogy az SCOP egy laboratóriumi, meghatározott körülmények mellett mért érték, de jó készülékválasztással és megfelelő telepítéssel kedvezményes áramtarifát választva biztosan olcsóbban fűthetünk klímával, mint gázzal.

A készülékválasztás legfontosabb szempontja lehet, hogy tudunk-e fűteni vele egész télen. A fűtésre optimális klímák -15 vagy -20 fokos külső hőmérsékletig tudnak fűteni, alatta már nem.

Biztosan mindenki látta már, hogy a nyáron hűtésre használt klímákból csepeg a víz. Ennek oka a hideg felületen a levegőből lecsapódó pára. Mivel télen megfordul a körfolyamat, a kültéri egység hideg, a beltéri meleg, így kint csapódik le a pára. Ezzel az a gond, hogy csepegés helyett ráfagy a hőcserélőre. Ezért a klíma időnként pár percre megfordítja a működését és a fűtésre szánt meleget a kültéri egységben keringgeti meg, hogy leolvassza a kinti hőcserélőről a jeget, ez is rontja a hatásfokot 0 fok alatt. A klíma leolvasztásakor a beltéri egység nem fúj levegőt ebben a pár percben nem fűt a készülék. Párás, ködös időben -3 fokban akár többet is olvaszthat a klíma, mint szikrázó napsütésben -10-ben. Tartós hidegben a leolvasztott víz a kültéri egységből nem tud távozni mert a gép alján található lemezen megfagy, ezt elkerülendően érdemes téliesített készüléket vásárolni ami csepptálca fűtése lévén nem hagyja megfagyni a vizet így az távozni tud a gépből. Ha viszont a gépből további elvezetés szükséges nem szabad kifolyású ebben az esetben ajánlatos a csőszakaszba is fűtőszálat tenni hogy a cseppvíz ne fagyon a csőbe. Fűtőszál hallatán megijed az ember hogy az mennyi áramot eszik, ettől nem kell tartani ezek fogyasztása 20-40 W között változik méteren ként.

Fentebb egyértelműen kiderült, hogy üzemeltetési költség szempontjából megéri klímával fűteni. Tavaszi és Őszi időben átlagosan 0, -2  fokig letöbb klíma kiváló hatásfokú, ez alatt mindenképp téliesített modell választandó.

Kérdés milyen klímát vegyek? Bár klímákat már 80 ezer forintért is árulnak, ezek többnyire nem alkalmasak fűtésre, esetleg 0 fok felett, de akkor sem túl jó COP értékkel. Egy hűtésre használt klíma évente néhány hetet szokott üzemelni, fűteni viszont 6 hónapig kell nonstop, így ilyen terhelésre érdemesebb egy komolyabb, márkás készüléket venni. Általában japán gyártók készülékeit szokták ajánlani, de akad, aki évek óta gond nélkül fűt olcsó kínai géppel is.

Milyen klímát vegyek?

Mindenképp a választott szerelőre érdemes hallgatni, mivel a szerelők szervízkapcsolatban állnak a forgalmazókkal és általuk kínállt gépekre a szervízt és garancia ügyintézést vállalják, viszont nem általuk vállalt gépek esetébe az ügyfél feladata a garancia érvényesítése.

Fontos hogy internetes WEB shopokban sokszor akciós gépek garancia érvényesítése szinte megoldhatatlan. Példa: 80 e FT ért vásárolt gépet a szerelő telepíti 80 ezerért, egy hónap múlva megáll a készülék -szerelő nem szereli mert nincs a típushoz garancia szerződése- újabb 20 e FT leszereli a készüléket tulaj vissza postázza jóesetben kicserélik. Majd újabb géptelepítési költség következik mivel ujjra fel kell tenni a berendezést.

Igen van akinek a kínai gép is évek óta üzemel, meg természetesen van olyan is akinek nem.

Számolni kell a telepítés árával is, mert a klímát nem elég hazavinni és bedugni a konnektorba. Egy átlagos telepítés ára 70 ezer Ft, persze ha extra igények merülnek fel, pl. nagy a távolság a kültéri és beltéri egység között, az növeli az árat.

Ezeket figyelembe véve fűtésre ideális gépeket telepítéssel 2-300ezer Ft között kaphatunk. A nagyobb teljesítménnyel alig emelkedik a készülék ára, így minél kevésbé tagolt a lakásunk, annál olcsóbban kiépíthetjük a rendszert, sokkal olcsóbb egy 50-60 m2-es helyiségbe venni egy 3,5 vagy 5 kW teljesítményű klímát, mint négy 10-15 m2-es szobába 4 db 2,5 kW-ost. Léteznek olyan készülékek, ahol egy kültéri egységhez 2-3 beltéri is csatlakoztatható. Ezek általában többe kerülnek, mint 2-3 kis teljesítményű különálló klíma, így csak akkor érdemes ilyet választani, ha valamiért nem tudunk több kültéri egységet elhelyezni.

Az olcsóbb ár mellett azért is praktikusabb a több független klímát választani, mert egy esetleges meghibásodás esetén csak egy szobában nem lesz fűtés, míg a multi gépnél az egész lakásban.

Ha egy 4 szobás családi ház fűtését szeretnénk klímával megoldani, a beruházás akár 1 millió Ft is lehet, de új ház építésekor megtakarítható lehet a gázbevezetés, kémény, gázterv, és a kazán ára, így jó döntés is lehet.

Ha valaki a hőszigeteléssel sem spórol, akkor akár egyetlen jól elhelyezett 200 ezres készülékkel is megoldható a teljes ház fűtése.
Azt is figyelembe kell venni, hogy sokan megveszik a klímát csak a hűtés miatt, a gázfűtéstől függetlenül. Ez esetben máris nem milliós extra költséggel kell számolni, esetleg némi felárral, ha a készülék kiválasztásakor megnézzük a fűtési képességeit is.

Végül egy nagyon fontos szempont, a komfort: a klíma beltéri egységében van egy ventilátor. Ezért klímával fűteni némi zajjal és légmozgással jár. A jobb készülékek elég csendesen üzemelnek és általában tartalmaznak csendes vagy éjszakai (alacsony ventilátor fordulatú) üzemmódot is. Mi sem vagyunk egyformák, akad aki jól tud aludni vonaton vagy buszon is, mást a légy zümmögése is zavar. A személyes véleményem, hogy nap közben az átlagos nappali zajszint mellett teljesen vállalható a klímás fűtés,de a hálószobámba csak minőségi gépet raknék ami éjjel üzemódban hangtalanul teszi a dolgát.

Ha nem cseréljük le a gázfűtését több klímára, hanem mellé telepítjük (akár elsősorban nyári hűtési céllal), akkor nagyon jól ötvözhetjük a két rendszer előnyeit: minél melegebb van kint, annál jobb a klíma fűtési hatásfoka. Tehát a fűtési szezon elején és végén kapjuk a legnagyobb megtakarítást, így megtehetjük, hogy októberben és márciusban klímával, novembertől februárig pedig gázzal fűtünk.